Vigyázz a szóra, mit kimondasz szádon .Nehogy szúrjon, döfjön, vagy szívekbe vágjon. Nehogy könny fakadjon hallása nyomában, vagy fájdalom szántson lelkek talajában.
2011. február 5., szombat
Az élet túl rövid ahhoz, hogy többet szeressek,
Hogy állandóan egy másikat keressek.
Hogy számomra más is többet jelentsen,
És a szívem minden érzést elfelejtsen.
Hogy reggelente más szemébe nézzek,
Aki iránt lehet, hogy semmit nem érzek.
Aki ugyanúgy másra vágyik legbelül,
Én is csak egy leszek számára a sok közül.
Lassan hajnalodik, és a távolban várnak,
Felemésztenek belülről az árnyak.
Hiszen mást mond a szív, és mást mond az ész.
Te rám találsz úgyis, bármerre mész.
De bár az egész talán nem vezet semerre,
Én Feléd indultam el, de vajon Te merre?
Vajon összeér-e valahol majd az út,
És a szíved a szívemhez visszajut…?
Hogy állandóan egy másikat keressek.
Hogy számomra más is többet jelentsen,
És a szívem minden érzést elfelejtsen.
Hogy reggelente más szemébe nézzek,
Aki iránt lehet, hogy semmit nem érzek.
Aki ugyanúgy másra vágyik legbelül,
Én is csak egy leszek számára a sok közül.
Lassan hajnalodik, és a távolban várnak,
Felemésztenek belülről az árnyak.
Hiszen mást mond a szív, és mást mond az ész.
Te rám találsz úgyis, bármerre mész.
De bár az egész talán nem vezet semerre,
Én Feléd indultam el, de vajon Te merre?
Vajon összeér-e valahol majd az út,
És a szíved a szívemhez visszajut…?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)